Most, hogy az enyhébb légtömegek érkezésével mindenki a tavasz beköszöntét várja, egy globális elemzés keretein belül megnézzük, mit várhatunk ettől az évszaktól, illetve, hogy mit láttunk az eddigiekben a tél folyamán. Az alábbiakban a severeweather.eu oldal elemzését olvashatják – magyar nyelven.
Mi volt eddig?
December első napjaitól január 17-ig készült egy elemzés, amely a nyomás-anomáliákat mutatja globális jelleggel. Az USA-t és az amerikai kontinens időjárását nagyon jól le lehet olvasni, a nyomásmintázatok és a kialakuló magas-, és alacsony nyomású rendszerek tekintetében. Európában szintén kialakult egy hasonló – bár gyengébb – anticiklonális gerinc, ami Közép-Európában valamelyest enyhébb, északon (főleg Skandinávia térségében) hidegebb időt eredményezett. A hőmérsékleti anomália térképen nagyon jól látszik ez a határsáv, amelybe hazánk északkeleti része is benne van, bár Magyarország nagy része inkább a pozitív oldalon látszik. És azon is maradt januárban is, Nyugat-Európa viszont a hűvösebb oldalra állt át.
Száraz, és meleg február
Február első 10 napja és a hosszabb távú modellfutások is azt mutatják, hogy mind nyomás, mind pedig hőmérséklet szempontjából maradunk a pozitív oldalon. A tengerentúlon pedig továbbra is a La Nina hatás érvényesül, amiről már írtunk korábban. Viszont a jelenség gyengülőfélben van, így a nagy számok törvénye alapján borítékolható lesz a változás, azonban a nagy bizonytalanság miatt egyelőre merész dolog lenne bármit kijelenteni.
Tavaszi előretekintő
Egyes időjárási modellek (mint például az általunk is preferált ECMWF) hosszú távú számítási képességekkel is rendelkeznek, ezeket vettük figyelembe a tavaszi „előrejelzés” során (csak azért idézőjel, mert ezt konkrét prognózisnak nem tekinthető, időjárási mintákat ábrázol). E számítás szerint a tavasz átlagos, az évszaknak megfelelő hőmérsékleti értékekkel fog rendelkezni. De mit is jelent ez részletekben kifejezve?
Alapjaiban véve a nyugati áramlás lesz jellemző, magasnyomású rendszerekkel. Ezek a rendszerek a stabilitást hozzák kontinensünkre, amely azonban csapadékhiányos is lehet. Kivételt képez Észak-Európa, ahol többnyire az alacsony nyomású légörvények (ciklonok) átal szállított csapadék fog hullni. Ebben egyébként mindhárom, hosszú távot is mérni képes modell is egyetért. Egyes számítások viharciklonokat sodornak be Nyugat-Európa és a Brit-szigetek térségébe, de egyelőre Közép-Európa (és így a mi térségünk is) nem lesz igazán esélyes hasonló jelenségek befogadására. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ne jöhetne létre egy-egy hidegleszakadás, csupán csak a megjelenési valószínűségük lesz kisebb az átlagosnál.
Összesítés
Összességében elmondhatjuk, hogy a melegebb idő szerelmesei a tavasz folyamán hátradőlhetnek, azonban a csapadékhiány majd agrometeorológiai szempontokat tekintve nem lesz jó előjel, ráadásul a korai enyhülés előbb elindítja a növények virágzását, amelyre egy március közepi hidegleszakadás végzetes lehet.
0 hozzászólás