Vulkántevékenységre utaló jelek Zalában

Külföldi és magyar kutatócsoportok már egy ideje vártak a hivatalos bejelentéssel, de most megtörtént: a környékek szeizmikus tevékenysége hátterében egy, a kőzet alatt húzódó vulkanikus energia megjelenése áll. Hogy ez miként hat majd a térségünk életére, nem tudjuk, mindenesetre nyitott fülekkel várjuk az újabb, frissebb és pontosabb híreket.

„Nem zörög a haraszt…” – tartja a mondás, és a másik megállapítás pedig, hogy „minden okkal történik” az összeesküvés-elmélet gyártók fontos mondata. Persze, sok mindenre ráhúzzák ők is a vizes lepedőt, a mostani felfedezés azonban választ ad nagyon sok kérdésre. Több lépcsőben vizsgálták meg a tudósok az esetet, amelyek most mi is felvázolunk. A végső eredmény a lap alján lesz olvasható, aki türelmetlen, már most odagörgethet.

Földrengések

Itt most nem a törökországi pusztító rengésekre, hanem a körülöttünk levő (romániai, horvát, olasz) földmozgásokra kell gondolni. Sokan bonyolult dolgokra gondoltak, azonban a magyarázat egyszerű: a vulkanikus anyagok, többet között a láva, rengéseket generálva próbál a kőzetek közötti üregekbe beférkőzve a felszínre jutni.

Geotermikus hatások

Zalakaros, Hévíz, Kehidakustány – csak néhány példa, amelyek termálvízzel rendelkeznek, és eddig megnyugodtunk, hogy bizony ezek a mélyben is hasonló tulajdonsággal bírnak – hát nem. A felgyülemlett láva miatt melegednek fel, és a hő hatására a kőzetekből kikerülő ásványi anyagok a vízbe kerülnek, amelyek a felszínen gyógyhatásokkal bírnak.

Továbbá, a Balaton északi partján nagyon sok helyütt a hegyek gyomrában ún. „hőnyelőket” találtak, amelyek hőt kibocsátva folyamatosan biztosítják a meleget. Állítólag egy pizzéria hasonló helyen tartja melegen termékeit, a konkrét éttermet már keressük.

Gyors lehűlés, széljárás

Ugyanezen helyen, vagyis a Bakonyban a jelenleg tapasztalt erős széljárások is ennek a tevékenységnek köszönhetők, mivel a mélyben levő meleg és a légkörben található hűvösebb levegő légmozgást generál, amely sokkal gyorsabban forgatja a légrétegeket. Egyes állítások szerint ez miatt akár állandó hóréteg is kialakulhat egyes bakonyi hegyekben, ezért sem véletlen, hogy badacsonyi túrázók egy januári kirándulás alkalmával látni vélték a Nagytalpút, másik közismertebb nevén a Jetit.

Összegzés

Szóval, az elmúlt időszakok anomáliái nem véletlenek, egy folyamat megy végbe, amiből hamarosan kézzel fogható eredmény fog születni, még az is lehet, hogy a Balaton közepén kiemelkedik az új Etna…

Kedves Olvasók! A fent leírt gondolatok természetesen nem valóságosak, hanem a tréfa részei, hiszen ma április elseje van! A hozzám hasonló pihent agyúaknak boldog ünneplést kívánok, Olvasóinktól elnézést a tréfáért, természetesen a következő cikkek már komolyak lesznek!