Ritka és meteorológiai szempontból rendkívül érdekes folyamat zajlik a Földközi-tenger térségében. A középső Mediterráneumban egy alacsony nyomású légörvény szerveződik, amely a következő napokban akár trópusi jellegzetességeket is felvehet. Amennyiben a szükséges feltételek teljesülnek, medikán – vagyis mediterrán trópusi jellegű ciklon – fejlődhet ki.
Mi történik jelenleg?
A figyelem középpontjában a Földközi-tenger középső része, Líbia, Málta, Dél-Olaszország és Görögország közötti térség áll.
A ciklon környezetében már jelentős zivatartevékenység figyelhető meg, miközben a konvekció fokozatosan szerveződik az alacsony nyomású központ körül.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy medikán alakult ki.
A következő 24–48 óra egyik legfontosabb kérdése éppen az lesz, hogy a rendszer képes-e tovább szerveződni, és a jelenleg még alapvetően mediterrán ciklonális struktúra képes-e egy kompaktabb, közel szimmetrikus, melegmagú rendszer irányába átalakulni.
De mi az a medikán?
A „medikán” elnevezés a Mediterranean és a hurricane szavak összevonásából származik. Ez azonban kissé megtévesztő: a medikán nem egyszerűen egy Földközi-tengeren kialakuló hurrikán.
Ezek a rendszerek általában mérsékelt övi vagy szubtrópusi eredetű ciklonként kezdik életüket, majd megfelelő körülmények között részben vagy nagyrészt trópusi jellegű struktúrát vehetnek fel.
Fejlődésük során csökkenhet a ciklon frontális jellege, a központ köré szerveződhet a legerősebb konvekció, kialakulhat egy meleg mag, és egyes esetekben még a trópusi ciklonokra jellemző szemszerű képződmény, illetve spirális felhőstruktúra is megjelenhet.
Méretük rendszerint lényegesen kisebb az Atlanti-óceán nagy hurrikánjainál, ettől azonban még komoly időjárási veszélyt jelenthetnek.
Miért kedvező most a helyzet?
Az egyik fontos tényező a Földközi-tenger magas vízhőmérséklete. A térségben továbbra is rendkívül meleg tengervíz áll rendelkezésre, amely folyamatosan hőt és nedvességet képes átadni a légkör alsó rétegeinek.
Ez azonban önmagában nem elegendő egy medikán kialakulásához. Szükség van többek között megfelelő magaslégköri helyzetre, elegendő instabilitásra, viszonylag alacsony vertikális szélnyírásra és arra is, hogy az intenzív konvekció tartósan a ciklon központjának közelében tudjon fennmaradni.
Ha ezek a feltételek egyszerre teljesülnek, megindulhat az a folyamat, amelynek során a rendszer egyre inkább saját, tengerből származó hő- és nedvességforrására támaszkodik. Ez jelentené az egyik fontos lépést a trópusi jelleg kialakulása felé.
A következő 24–48 óra döntő lehet
Jelenleg éppen ezért korai lenne kész tényként medikánról beszélni.
Egy fejlődő mediterrán ciklonról van szó, amelyben megvan a lehetőség a trópusi vagy szubtrópusi jelleg kialakulására.
Egy szeptember 15-én megjelent előrejelzés jelenleg nagyjából 30–40 százalékos valószínűséget említ a medikán kialakulására, vagyis a forgatókönyv reális, de korántsem biztos.
A műholdképek ezért a következő időszakban különösen beszédesek lesznek.Amennyiben a zivatartevékenység egyre szimmetrikusabban kezd a központ köré szerveződni, miközben kialakul egy kompakt spirális felhőrendszer, az már a trópusi átalakulás előrehaladására utalhat.
Egy esetleges szemszerű képződmény megjelenése pedig már különösen látványos jele lenne a szerveződésnek.
Merre indulhat tovább?
Ez jelenleg az egyik legbizonytalanabb kérdés.
A különböző prognózisok alapján Szicília, Málta, Líbia, Görögország, Kréta, illetve később akár Egyiptom északnyugati része is figyelmet érdemelhet.
Az ilyen kis méretű rendszereknél azonban viszonylag kis változás a magaslégköri irányításban is jelentősen módosíthatja a ciklon pályáját.
Ezért a több nappal előre megjelenő, egyetlen modellfutásból származó pontos pályákat érdemes fenntartásokkal kezelni.
Nem feltétlenül a szél a legnagyobb veszély
A „medikán” szó hallatán könnyű rögtön hurrikánerejű szélre gondolni. A mediterrán térségben azonban sok esetben a rendkívüli csapadék jelenti a nagyobb veszélyt.
A meleg tengerből hatalmas mennyiségű nedvesség kerülhet a rendszerbe, amely tartós, intenzív konvekció mellett rövid idő alatt rendkívül nagy csapadékmennyiséget eredményezhet.
Ennek következménye lehet:felhőszakadás és özönvízszerű eső,villámárvíz,földcsuszamlás,viharos vagy akár orkánerejű széllökések,rendkívül veszélyes tengeri hullámzás és vihardagály.
A 2023-as Daniel ciklon tragikusan jól példázta, milyen súlyos következménye lehet egy ilyen rendszernek. Daniel Görögország térségében rendkívüli csapadékot okozott, majd a meleg Földközi-tenger felett trópusi jellegű ciklonná alakult, és később Líbiában okozott katasztrofális árvizeket.
Miért érdekes meteorológiai szempontból?
A medikánok különlegessége éppen abban rejlik, hogy valahol a mérsékelt övi és a trópusi ciklonok világa között helyezkednek el.
Fejlődésük kezdetén még jelentős szerepe lehet a magaslégköri hidegörvénynek és a nagyobb léptékű légköri folyamatoknak, később azonban egyre fontosabbá válhat a meleg tenger és a légkör közötti hő- és nedvességcsere.
A folyamat tehát nem egyszerűen arról szól, hogy „meleg a tenger, ezért hurrikán keletkezik”. A légkör különböző szintjein több feltételnek kell megfelelő időben és megfelelő helyen találkoznia. Éppen ezért viszonylag ritka jelenségről beszélünk.
Érdemes lesz figyelni a műholdképeket
A következő egy-két nap során sok minden eldőlhet.
Ha a ciklon tartósan a meleg tengervíz fölött marad, a szélnyírás nem akadályozza jelentősen a vertikális szerveződést, és a konvekció egyre inkább a központ köré rendeződik, akkor tovább nőhet az esélye annak, hogy valódi mediterrán trópusi jellegű ciklon, vagyis medikán alakuljon ki.
Ha azonban valamelyik feltétel hiányzik, a rendszer hagyományos mediterrán ciklonként folytathatja útját.
Egyelőre tehát a pontos megfogalmazás: medikán még nincs – de a légköri helyzet lehetőséget ad a kialakulására.
Az Iharos-MET-en figyelemmel követjük a rendszer fejlődését, és amennyiben jelentős változás történik a szerkezetében, intenzitásában vagy várható pályájában, frissítjük az elemzést.
