2023. június 23. már 1 hete fontos dátumként keringett az időjárás iránt érdeklődők körében. A heves viharként beharangozott front, amely felhőszakadást, jégesőt és felerősödő szelet ígért, pedig jött, látott és tarolt. Egyik fő veszélyforrását, az orkán erejű szelet régiószerte megtapasztalták, szerencsére jeges károkozás kevés történt. Ezen bejegyzésünkben visszatekintünk a felemás érzéseket keltő időjárási jelenségre, és elmagyarázzuk, mi miért történt, vagy nem történt.
Előzetes esélylatolgatás
Két részletes beharangozót is közzétettünk, amely a közelgő viharral foglalkozott. Az első bejegyzés alapján már körvonalazódtak a heves események, azonban konkrétumokkal a második cikk szolgált. Ezek után akit csak lehetett, felkészítettünk a legrosszabbra is, mivel – bár némi bizonytalansággal, de – a károkozás borítékolható volt.
Az európai vihar-előrejelző oldalak elég lassacskán adták ki az aznapi riasztásukat. Mi általában 2 oldalt, az ESSL és az Estofex oldalát szoktuk böngészni, és utóbbi csak kiadta a harmadfokú veszélyjelzést… Magyarázatában fentebb említett jelenségeket emelti ki, de magas prioritásként kezelte a jégesőt.
Kronológiai áttekintés
12 óráig kellett várni az első zivatarokra, amelyek Ausztria területén alakultak ki. 13 óra után már megjöttek az első jégjelentések, és bizony az ottaniak mind a mennyiség, mind pedig a méretek alapján bosszankodhattak. 14-15 óra között kezdtek el a szlovén cellák is kialakulni, és tapasztalható volt, hogy robbanni fog a légkör az elkövetkezendő időszakban.
16 óra után már az OMSZ is „fogta az adást”, és egy másodfokú riasztással bele is vágott a közepébe. Nem indokolatlanul, ugyanis a felerősödött cellák a letenyei járásban szó szerint taroltak, ott a szél mellett tényleg a jégeső volt a második heves jelenség. 17 óra után a határ menti településeket ellepték a fellegek, és elkezdtek keleti irányba haladni. Azonban a hevesség fokozatosan csökkent, és a hőn áhított szupercellás zivatarokból végülis MKR (mezoskálájú konvektív rendszer) lett. 19 órától már a sokkal mérsékeltebb horvát zivatarok érkeztek meg, amelyek folyamatosan gyengültek, és a késő esti órákra már csak itt-ott futotta egy kis záporra.
Károk
Már a vadászat során tapasztalható volt a szél által végzett „munka”: útszélen, sáv közepén (esetleg teljes sávot eltorlaszolva) faágak, fatörzsek látványa fogadott, valamint településeken belül is nyoma volt a pusztító lökéseknek. A letenyei és becsehelyi jégeső sem okozott nagyobb kárt a szélnél, ráadásul abban a térségben nem csak a fakidőlések, hanem például a villanyoszlopok kidőlése/megrongálódása okozott fejtörést. Több térségben megszűnt az áramellátás, néhány helyen rövid időre az ivóvíz-szolgáltatás sem volt elérhető.
Felemás érzések
Nagyon sok ember adott hangot véleményének (nem csak Iharos-MET), amelyekben túlzónak érezték a jelzőket, amelyekkel a vihart vártuk. Viszont annak ellenére, hogy a modellfutások nagyon sok esetben lyukra futottak, az alapjelzés (pl. az Estofex-es) indokolt volt, hiszen az első zivatarok – amelyek szerencsére nem országhatáron belül alakultak – kialakulásuk helyszínén elég nagy pusztítást hagytak maguk után. A neurje.si oldalon dió nagyságú jégről készült fényképet küldtek be, Ausztriában pedig Graz környékén jeleztek sokáig tartó jégesőt.
De akkor miért nem volt hasonló esemény Magyarországon? No nem, mintha szerettük volna… De tudományos szempontból megér egy magyarázatot. Gyorsan hozzátéve, nem igazán vagyok a téma szakértője, információkat az erre specializálódott viharvadászoktól olvastam, és ezt próbálom érthető nyelvre lefordítani. A lényege az egésznek, hogy hiába volt magas feláramlási energia, a legtöbb helyen már a front hatására északi áramlás alakult ki, ami megakadályozta a cellák továbbfejlődését. Így pedig egymásba kapaszkodva, MKR-ként haladtak tovább. Ezért sem volt indokolt például az OMSZ részéről, hogy a legmagasabb, piros riasztást kiadják.
Összegezve, a pénteki nap volt idén az ország legviharosabb napja, azonban a mi térségünk a beharangozottól messze elmaradt. Ennek természetesen örülünk, a látvány szempontjából azonban a viharfanoknak csalódniuk kellett. A következő napok stabil, de kicsit hűvösebb időt ígérnek, 27-én csapadékkal, és jövő pénteken ismét zivataros helyzet állhat elő – korántsem olyan erősséggel, mint a most pénteki.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki kommenttel, megosztással, képpel vagy videóval interaktívvá tette a közvetítést! Történelmi rekordokat döntöttünk: az elmúlt 2 napban több, mint 6 ezer emberhez jutottunk el honlapunkkal; több, mint 100 képet és videót kaptunk, ami eddig messze a legtöbb; 400 fővel bővült követőbázisunk a facebook-on; a hirdetésekből származó bevételünk is az eddigi legmagasabb lett. Szeretnénk bátorítani mindenkit a további hasonló aktivitásra, és hogy egy megosztással segítse a honlap és a facebook oldal még szélesebb körű elérését!
További szép hétvégét mindenkinek!
Borítókép forrása: Dobos István, Tótszentmárton
