Az előttünk álló egy hét időjárását továbbra is a változékonyság határozhatja meg a Kárpát-medence térségében. A friss ECMWF és GFS modellfutások alapján ugyan nem körvonalazódik klasszikus, országos esőzés, ugyanakkor több hullámban érkezhetnek olyan légköri zavarok, amelyek záporokat, zivatarokat és helyenként jelentősebb csapadékot is okozhatnak. A hangsúly azonban továbbra is a területi különbségeken van: míg egyes térségek bőven profitálhatnak a csapadékból, mások jóval szerényebb mennyiséget kaphatnak.
Mozgalmas légköri helyzet Európa felett
A nagytérségi folyamatokat tekintve Nyugat- és Északnyugat-Európa fölött továbbra is aktív ciklontevékenység zajlik. Az Atlanti-óceán térségében örvénylő ciklonokhoz kapcsolódó hullámzó frontzóna időről időre elérheti Közép-Európát is. A 300 hPa-os jet stream térképek alapján a futóáramlás ugyan nem közvetlenül hazánk felett húzódik, de a közelünkben található jet-ágak elegendő támogatást nyújthatnak a frontális hullámok és instabil légköri helyzetek kialakulásához.
Az 500 hPa-os geopotenciál térképek alapján nem épül ki tartós, stabil anticiklon térségünk fölött, így a légkör nyitott marad az újabb nedvesebb légtömegek előtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár lehetnek átmenetileg nyugodtabb napok, összességében továbbra is hajlamos marad a légkör a záporos, zivataros folyamatokra.
Mit mutatnak a csapadékmodellek?
A két vezető modell között most is vannak különbségek. A GFS számításai május 16-ig Magyarország jelentős részére inkább szerényebb, 10–30 mm közötti csapadékmennyiséget jeleznek, különösen a Dunántúl középső és északi részein. Somogy és Zala térségében is inkább mérsékelt mennyiségek láthatók a jelenlegi futás alapján.
Az ECMWF ezzel szemben jóval csapadékosabb forgatókönyvet vázol fel. A modell több hullámban érkező zápor- és zivatartevékenységgel számol, amelyből főként az ország középső, déli és keleti tájain gyűlhet össze nagyobb mennyiség. A Dunántúl déli részein, így Somogyban és Zalában is többfelé 20–40 mm közötti összeg látszik, de lokálisan ennél magasabb értékek sem lennének meglepők zivatarok esetén.
A különbség jól mutatja a konvektív helyzetek egyik legnagyobb problémáját: a záporok és zivatarok elhelyezkedése még néhány nappal előre is bizonytalan. Könnyen előfordulhat, hogy két egymástól néhány kilométerre fekvő település teljesen eltérő csapadékmennyiséget kap.
Mikor érkezhetnek a csapadékosabb periódusok?
A jelenlegi számítások alapján az első markánsabb záporos-zivataros hullám vasárnap és hétfő környékén érkezhet. Ekkor többfelé megnövekedhet a gomolyfelhőzet, és elszórtan zivatarok is kialakulhatnak. Ezek között lehetnek intenzívebb cellák is, amelyek rövid idő alatt jelentősebb csapadékot, átmeneti szélerősödést és kisebb méretű jeget is produkálhatnak.
A hét közepén átmenetileg csökkenhet a csapadékhajlam, majd csütörtök környékén ismét növekedhet a záporok, zivatarok kialakulásának esélye. A nagykanizsai ensemble csapadékdiagram is ezt a hullámzó tendenciát erősíti meg: több kisebb csapadékcsúcs látható, nem pedig egyetlen nagy, összefüggő esőzés.
Mi lehet az összkép?
Összességében tehát egy tipikus, mozgalmas tavaszi időszak előtt állunk. Tartós nyári stabilitás egyelőre nem látszik, ugyanakkor országos, napokon át tartó eső sem valószínű. Helyette több hullámban érkező záporok, zivatarok alakíthatják időjárásunkat, jelentős helyi eltérésekkel.
A következő napokban ezért érdemes lesz figyelni a rövidebb távú előrejelzéseket és radarokat is, mert a konvektív helyzetek pontos részletei csak közelebbről rajzolódhatnak ki igazán. Egy biztos: az előttünk álló hét nem az egyhangú időjárásról fog szólni.
