Minden nyár fontos dátuma – csillagászat szempontjából – az augusztus 11-13 között terjedő időszak. A Perseidák meteorraj ekkor éri el maximumát. A szerencsés megfigyelő 1 óra alatt 75-100 hullócsillagot figyelhet meg, főként az éjfél után terjedő időszakban. Jöjjön most pár érdekes információ e kivételes jelenségről!

Története, keletkezése

A pontos keletkezést nem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy az első megfigyelése Kr.u. 36 környékére tehető (bár egyes feltételezések szerint már az ókorban is megfigyelték, de akkor semmiféle feljegyzés nem maradt az utókor számára). A középkorban keveset emlegetik, azonban a 19. században újra felfedezték, ami Adolphe Quetelet belga csillagásznak volt köszönhető. Ő állapította meg, hogy a meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A szülőégitest nem más, mint a 109P/Swift-Tuttle üstökös, amely 2 felfedezőjéről, Lewis Swift és Horace Tuttle-ről kapta a nevét. Ennek az üstökösnek a pályája mentén szétszórt por lepellé alakult át, amely okozza a látványos jelenséget, amelyet szerte a világon kíváncsi szemek fognak figyelni.

A csillaghullás folyamata

Nem szeretnénk kimondottan részletezni a folyamatot, mivel nem vagyunk teljesen kiképezve csillagászatból. A Svábhegyi Csillagvizsgáló cikkében tökéletesen le van írva minden, amiről tudni kell, így mi csak dióhéjban említenénk meg, mi is történik ilyenkor.

A meteorok kb. 59 km/s sebességgel érkeznek a Föld légkörébe. Általában porszemcse méretűek, de lehetnek akár dió nagyságúak is. Légkörbe való belépésük idején ionizálják a a légkör molekuláit, ennek a kísérő jelensége az a felvillanás, amelyet tapasztalni szoktunk. 90 km-es magasságban már szabad szemmel is láthatóak, és kb. 30 km-ig süllyednek.

Készüljünk fel a megfigyelésre!

Elsősorban éberség szükséges a megfigyeléshez, mivel a leglátványosabb események holdnyugta után történnek. Ekkor ugyebár már nincs semmi fényes akadályozó tényező az égen, csak a csillagok. Ez az időpont 23 óra után várható, onnantól kezdve pedig csak a szerencsén múlik, mennyi meteort fogunk látni. Speciális távcső nem szükséges, ugyanis a jelenség szabad szemmel is látható, megörökítéséhez azonban megfelelő fényképezőgép, vagy fotóspecifikus mobiltelefon ajánlott. A kényelmesebbeknek akár ágy, vagy fotel javasolt, és onnantól kezdve pedig csak élvezni kell a látványt.

Nincs más hátra, mint megvárni az éjszakát, és gyönyörködni az égi jelenségekben! Természetesen ilyenkor a „Kívánj valamit, és ha nem mondod el senkinek, teljesül!” megállapítás szokott elterjedni, de ez nem más, mint vágyaink kiterjesztése, illetve egy jó játék. Maradjunk annyiban, hogy inkább tudományos szempontból közelítsük meg ezt a jelenséget, gondolva arra, hogy ez nem más, mint űrtörmelék.

Mindenkinek tartalmas, és sikeres megfigyeléseket kívánunk!