A modern meteorológia technológiái és folyamatai ellenére a népi megfigyelések továbbra is fontos szerepet töltenek be a magyar kultúrában. Különösen igaz ez januárra, amelyhez rengeteg hiedelem és prognózis köthető. De honnan erednek ezek a megfigyelések, és mit mondanak az Újév napjáról?
Történelmi háttér
Az ókorban az év március elsejével kezdődött, ám a Julius Caesar-féle naptárreform i.e. 153-ban január 1-jét jelölte meg évkezdetnek. Ez csak a Gergely-naptár bevezetése után, XI. Ince pápa 1691-es döntésével vált általánossá. Magyarországon a 13. századtól vannak írásos feljegyzések az Újévhez kapcsolódó szokásokról, de a nem állandó évkezdet miatt kezdetben „kiskarácsonynak” nevezték január elsejét.
Népi időjárási hiedelmek
Az egyik legismertebb megfigyelés szerint, ha Újév napján csillagos az ég, rövid télre számíthatunk. A bukovinai magyarok szerint a szép idő ezen a napon jó esztendőt ígér. Ha piros a hajnal, szeles év következik, míg Kopácson a napsütés sok halat hoz a hálókba. A Szerémségben az olvadást jó borterméshez kötik.
Mire számíthatunk legközelebb?
A népi megfigyelések január során tovább folytatódnak. Következő bejegyzésünkben január 6-hoz, azaz Vízkereszthez kapcsolódó hiedelmeket vizsgáljuk meg. Addig is érdemes figyelni az eget és a természet apró jeleit!
