Hétfő óta Törökországra figyel a világ: február 6-án hajnalban egy rendkívül nagy, 7,8-as földrengés rázta meg a térséget, amely több tucat utórengés követett. Az azóta eltelt időszak a mentésről szól: a világ különböző pontjáról érkező mentőegységek versenyt futnak az idővel és az elemekkel, hogy a katasztrófa sújtotta övezetben minél gyorsabban ki tudják szedni az embereket a romok alól. De mi is történt pontosan, és mi ennek az eseménysorozatnak a tudományos háttere?
Február 6, 2:17. Az időpont, ami a törököknél mindent felülírt, és megváltoztatott. A lehető legrosszabbkor, az éjszaka kellős közepén érte a lakosságot a katasztrófa, amely egy 7,8-as ampitúdójú földmozgásban nyilvánult meg. A kezdeti ijedtségek még nem is szűntek meg, máris egy 6,7-es utórengés következett, amely végleg megpecsételte a környéken élőket.
Azonnal szükségállapotot hirdettek, és nagy erőket mozgósítottak a túlélők megkeresésére és kimentésére. Már ekkor 500 halottról és több mint 700 sérültről érkezett jelentés, epületek százai dőltek romba, és/vagy váltak lakhatatlanná. Az emberek egy része az utcára menekült, mások autóba ültek, és elmenekültek a térségből. Többek elmondása szerint a rengés kb. 1 percig tartott, és intenzív volt.
Amit tudni lehet, az az, hogy a rengés epicentruma 26 km-re keletre Nurdağı térségében volt, 18 km mélységben, és mint már írtuk, 7,8-as erősségű volt, amit rövid időn belül egy 6,7-es utórengés követett, majd egy harmadik 5,4-es erősségű zárt le abban az időszakban.
Azonban itt a történet nem zárult le: 11:24-kor egy újabb rengés rázta meg az országot, amely 4 km-re található Ekinözü településtől, délkeleti irányban. A 7,7-es földmozgás (amely egyes mérések szerint „csak” 7,5-ös volt) 10 km mélységből pattant ki, és az első információkkal ellentétben nem utórengés volt, hanem egy teljesen különálló, az éjszakaitól független esemény.
Az esti híradások már több, mint 3000 áldozatról, és 10 ezer sérültről adtak információt. A ledőlt épületek száma tovább nőtt, és műemlékek is súlyosan megrongálódtak, a legismertebb ezek közül a római korban épült Gaziantep vára, amit gyakorlatilag a felismerhetetlenségig elpusztított a földrengés. A kórházak megteltek, folyamatosan érkeztek a sebesültek, akiket már el sem tudtak helyezni. Az utórengések viszont folyamatosan jöttek tucatjával, bár ezek már kisebb erejűek voltak, de a rémületet tovább tudták fokozni az emberekben.
Tudományos háttér
De vajon mi okozhatta ezt a rengést, és mi várható a továbbiakban? Erről és további információkkal kapcsolatban faggatták Timár Gábort, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét. Tanszékvezető úr kiemelte, hogy ebben a térségben gyakorinak számítanak a földrengések, mivel egy aktív kőzetlemez, a kelet-anatóliai lemez húzódik a térség alatt. 3-4 évente egy 6-os magnitúdójú rengés elő szokott fordulni, azonban ekkora energiájúra senki nem volt felkészülve. Kiemelte, hogy ez az érték (7,8) az eddigi legmagasabb, amit ebben a térségben mértek, az eddigi csúcstartó 7,0 körüli volt.
A katasztrófa sújtotta terület három törésöv határán van, mindegyik ismert volt eddig is. Délről a Holt-tengeri zóna, keletről a Kelet-anatóliai zóna, nyugatról pedig az Isztambulig húzódó Anatóliai-törésöv ismert. „A földrengés az első hírek szerint a kőzetek egymás mellett elmozdulása miatt keletkezett, enyhe húzásos komponenssel. Nem új tehát a dolog, a térség tektonikai szerkezete ismert. Az az újdonság, hogy ekkora földrengés is képes itt kialakulni” – magyarázta Timár Gábor.
Az amerikai földtani intézet (USGS) munkatársai is készítettek egy összefoglalót az esetről. Ebből az derül ki, hogy a rengést egy alacsony mélységben bekövetkezett, ún. vető menti oldalirányú elmozdulás váltotta ki. A 7,8-as földrengés 190 kilométer hosszú és 25 kilométer széles területen okozott elmozdulást.
A várható további eseményekkel kapcsolatban Süle Bálint, az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa az Index.hu kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy utórengések még hónapokig valószínűsíthetőek lesznek a térségben. Ahogy haladunk tovább az időben, egyre kevesebb, és egyre kisebb magnitúdójú rengések jöhetnek; állítani nem, remélni viszont lehet, hogy ekkora pusztítás már nem fog a térségben bekövetkezni.
Jelen pillanatban csak becsült adatok vannak, de ezek szerint is több, mint 11 ezer ember esett áldozatul a természeti csapásnak, és legalább 50 ezren megséerültek. A WHO munkatársa aggodalmának adott hangot, mely szerint félő, hogy 20 ezer fő fölé is emelkedhet az elhunytak száma, tapasztalati tényezők alapján.
