Az időjárással foglalkozó, és a témakörben keresgélő emberek között nem ismeretlen a címben említett jelenség, amellyel egyre több országos szintű médiaplatform is elkezdett foglalkozni. De mi az igazság az El Nino jelenséggel kapcsolatban, hogyan alakul ki, és egyáltalán: milyen hatásai vannak?
Tartalom:
Az El Nino megjelenése a köztudatban
Korunk embere, aki a szélsőségekre, illetve a szenzációkra éhes, mindjárt a klímaváltozással és a globális felmelegedéssel kapcsolatban olvas különböző cikkeket. Nyílvánvaló, hogy a klímaváltozással kapcsolatban mindenki – akár tudományos, akár bulvároldalról – az okokat keresi. Ahogy szemezgetnek a témában, egyre több olyan jelenségre bukkannak, amelyekről addig semmi, illetve kevés szó esett. Így vagyunk ez El Nino-val is. Egy természetes jelenség, amely ciklikusan változik, és „testvérével”, a La Nina-val együtt váltogatják egymást. Akik eddig keveset tudtak ebben a témában, számukra meglepő, és kissé ijesztőnek tűnhet maga a jelenség jellemzése, pedig nem egy ördögtől való időjárási tényezővel van dolgunk.
De mit is takar az El Nino?
Az El Nino az úgynevezett ENSO jelenség egyik fázisa. Az ENSO az El Nino Southern Oscillation (El Nino Déli Oszcilláció) rövidítése. Két fázist különböztetünk meg, a meleg (El Nino) és a hideg (La Nina) fázist. Az óceánok hőmérséklete mellett az egyik fő különbség a fázisok között az általuk előidézett nyomásminták, amelyek alatt magas és alacsony nyomású zónák találhatóak.
Az El Niño idején a trópusi Csendes-óceán felett csökken a nyomás, és több csapadék és vihar van ezen a területen. Ám a La Niña alatt a nyomás megemelkedik az egyenlítői Csendes-óceán felett, ami stabil feltételeket és kevesebb vihart teremt.
Ezek a nyomásváltozások az idő múlásával globális keringéssé válnak, és mindkét féltekén befolyásolják a szezonális időjárást. A nyomásminták globális eltolódása figyelhető meg az ENSO fázis kialakulása során. De általában nagyobb befolyással bír az őszi és téli időszak csúcspontjában.
Mit okoz ez a jelenség?
Az El Niño téli szezonban jellemzően erős és tartós alacsony nyomású terület van a Csendes-óceán északi részén. Ez a sarki sugárfolyamot északabbra tolja, és a normálisnál melegebb hőmérsékletet hoz az Egyesült Államok északi részén és Kanada nyugati részén. De a Csendes-óceán déli részének sugárfolyama felerősödik az El Niño idején, viharokat hozva sok csapadékkal és hűvösebb időjárással az Egyesült Államok déli részébe.
Miután elhaladt Kanada és az Egyesült Államok mellett, a sugárfolyam az Atlanti-óceán északi részébe költözik, ahol különböző utakon haladhat Európa felé.
De az ENSO-hatások sokkal kevésbé közvetlenek Európában, mint Észak-Amerikában. Éppen ezért a témával foglalkozók jobban összpontosítanak Észak-Amerikára, hogy nyomon követhessék a közvetlen (és kiszámíthatóbb) időjárási változásokat.
Az őszi-téli időszakra prognosztizált hőmérséklet természetesen a kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb. De a jel gyenge erősségű, mivel az ENSO befolyása elveszíti a legtöbb közvetlen hatást. Tehát bár van egy szignifikáns jelzés, ez nem használható semmilyen közvetlen időjárási előrejelzéshez Európa felett.
De akkor most ez egy veszélyes jelenség?
Nem. És igazából nem is ezt a kérdést kell feltennünk, hanem azt, hogy a magyar sajtó nagy része miért is kreált az El Nino-ból gyakorlatilag veszélyhelyzetet, már-már apokalipszist. A válasz egyszerű: mert elérést akar. Ezek az oldalak nem a tudományos felvilágosítás céljából íródtak, hanem azért, hogy látogatottságot és kattintást generáljanak. Személy szerint engem mélységesen felháborít, amikor a következő cikkekbe botlom a jelenségre történő rákeresés után:
- különösen kegyetlen lehet idén az El Nino
- a Gyermek visszatért, támad az El Nino
- idén visszatér az El Nino jelenség, minden eddiginél drasztikusabb lehet a hatása
- most már biztos: drámai időjárás lesz az idén nyáron
- akár az 50 °C-ot is megtapasztalhatja Európa az idén, visszatér az El Nino
Kérdezem én: miért kell ezt? Nagyon sok helyütt mindenféle tudományos alapot nélkülöző cikk készül, amely csak hangulat-, és pánikkeltésként tűnik ki a többi közül. Szóval, a kedves Olvasókat óva intem, hogy ezekből a fentebb említett kreálmányokból bármit is leszűrjön. Tény, hogy létezik globális felmelegedés, létezik ez a jelenség is, de mint fentebb íródott, közvetlen hatása nagyon kicsi Európára tekintve (zárójelben megjegyezve: az idei El Nino fázis Európára jelentős havazást prognosztizál december és február között, úgyhogy nesze neked extrém meleg…).
Megnyugtatásul, egy OMSZ által kiadott cikk linkjét adjuk közre, ahol a 2015-16-os El Nino-ról írnak. A cikk elérhető ITT.
Bejegyzésünk a severe-weather.eu oldal összefoglaló cikkje alapján íródott. A benne szereplő tudományos magyarázatok, valamint a képi illusztrációk az oldalon megtalálhatók. A teljes bejegyzéshez kattintson IDE. (a cikk angol nyelvű, de a böngészők képesek lefordítani magyar nyelve, 98%-os pontossággal és érthetőséggel)
