November elég sűrű hónap az időjárási hiedelmek szempontjából. Már az első napja tartogat számunkra népi megfigyelésen alapuló megállapításokat, és van még belőlük bőven. Természetesen az aktuális napo(ka)t külön ki fogjuk majd emelni facebook oldalunkon, most azonban csokorba vesszük őket, és alább összefoglaljuk.
Az év 11. hónapnak a leggyakoribb népi megnevezése a Szent András hava, de hívták régebben Nyilas havának is, egyes helyeken Enyészet, vagy Disznótor havaként is említették. November első napja általánosságban az elhunytjainkra való megemlékezés ideje, de egyes helyeken például ekkor terelték be az állatokat a szabadból az ólakba, illetve pásztorokat is ettől a naptól kezdve szoktak alkalmazni.

Időjárási szempontból 2 fontos megfigyelés vonatkozik Mindenszentek ünnepére: az első, hogy a tiszta, napos időjárás hideg, és havas telet ígér; a második, hogy a november elsején hulló eső a jelentős téli hómennyiség előjele is lehet.
A következő jeles nap november 11, Márton napja. A „hivatalos” hiedelem szerint Márton napján ha lúd jégen jár, Karácsonykor vízben poroszkál. Lefordítva, ha nevezett dátumon fagyni fog, akkor december végén pont ennek az időnek az ellentéte várható. További megfigyelések szerint a Márton napi köd zűrzavaros telet ígér. Az ezen a napon elfogyasztott lúd melle csontja világos, akkor inkább havas lesz a tél, ha sötét, akkor esős.

November 19-én következik a hónap harmadik népi hiedelme, mégpedig az Erzsébet napi. A mondás szerint ha Erzsébet megrázza a pendelyét (tehát ha ezen a napon havazni fog), akkor Karácsony is szép, hóval borított lesz.

Katalin hozza a negyedik hiedelmet is, mégpedig a következő mondással: ha Katalin kopog, Karácsony tocsog. Egyes megfigyelések szerint ez visszafelé is igaz, tehát az aznapi – november 25-i – időnek a szöges ellentétje várható Karácsonykor.
Az utolsó említésre okot adó nap pedig november 30, András napja. Ha ezen a napon esik az eső, akkor az vetés szempontjából nem lesz kedvező a következő éven. Az esőhöz még egy megfigyelés tartozik, mely szerint 40 további napig eshet. Az András napi fagy esős Karácsonyt ígér. Ezen a napon szoktak faágat is virágoztatni: a kiválasztott ágat vízbe tették, majd lerakták a kemence mellé, és megfigyelték a virágzást, ami Karácsonyig tartott. Ha az ág alsó részén jelent meg virág, az a tél elejét jósolta fagyosnak, ha a közepén, akkor a januári hónapot, és ha a felső részén jelent meg virág, az a februárt jelölte meg, mint hideg, fagyos és havas időszak. Érdekesség még, hogy Andrást disznóölőként is szokták aposztrofálni, hiszen ekkor kezdődött meg a disznótoros időszak.