Most így, október közepe táján már kezdenek elkészülni a téli előrejelzési trendek. Beszélnek sokan sokfélét, de tudományos forrásokból származó, és számításokon alapuló eredményeket kevesen tudnak felmutatni. Mivel mi sem vagyunk (még) olyan okosak, ezért mi sem, ezért is hívtuk segítségül a severeweather.eu legfrissebb cikkét a téllel kapcsolatban.
Az időjárás és a La Nina jelenség
Általában, amikor az ember gyereke hosszabb távú előrejelzésekkel kapcsolatos cikkeket olvas, rendszerint ráakad erre a „La Nina” megnevezésre. Az alábbi cikkben nagyjából elmagyaráztuk a jelenség hátterét, amely úgy tűnik, a téli időszakban is frontvonalba fog kerülni, különböző időjárási anomáliákat okozva.
A La Nina (csúnyább megnevezésén ENSO: El Niño Southern Oscillation) több fázisból áll, amelyek mindegyike hatással van a világ időjárására.Egy adott fázis nyár végén/ősszel kezdődik, és általában jövő nyárig tart, egyes esetekben azonban akár 2 évig is eltarthat. A tavalyi hideg fázis során csökkent az óceán hőmérséklete, azonban idén ismét egy hűtő fázis vette kezdetét.
Az alábbi képen látható a folyamat jelenlegi állása, amelyben a Csendes-óceán trópusi vidékein található hőmérséklet anomáliáját mutatja. A La Nina által generált hullámformák gyönyőrűen észrevehetők, valamint az északkeleti térségben egy ún. hidegpatkó jelenség is kialakulóban van. A jelenségek következményeképp az idei hidegszakasz még a tél előtt éri el tetőpontját, ennek hatása 2022 tavaszára fog érződni.
A legfrissebb előrejelzések egyébként egy erősebb La Nina-hatást számolnak, mint a korábbi számítások, amelyek nagyban befolyásolják a légnyomás-, és a hőmérséklet előrejelzéseket. A kulcs egyébként majd Kanada térsége lesz: a keleti részen ki fog alakulni egy alacsony nyomású terület, amely ha a középső területekre, vagy nyugatra vándorol, megváltoztathatja Európa téli időjárását (negatív hőmérsékleti irányba).
Téli Jet-stream
A Jet-stream, vagy másik nevén futóáramlás mindig jelen van az időjárásunkban. 10 km körüli magasságban található (a tropopauza környékén), és nyugat-kelet irányban vándorol, befolyásolva a nyomásrendszereket, és azok erejét.
Az alábbi képen egy futóáramlási minta található, ami mozgása folytán hidegebb levegőt küld Észak-Amerikára, és melegebbet Skandinávia környékére, Izland és a Brit-szigetek környékén viszont viharos időjárást idézne elő.
Az egészben viszont annyi csavar található, hogy – bár a Csendes-óceán területén egy magasnyomású blokkoló terület található – Európa időjárása nehezebben meghatározható, az Atlanti-óceán szerepe miatt.
Elég a tudományos hablatyból! Milyen idő lesz?
A jelenlegi felállás szerint Európában kicsikét enyhébb lesz a tél az átlagosnál, azonban lehetnek változékonyabb felállások, és télies időjárási helyzetek. Ha már a futóáramlást említettük, akkor tegyük meg megint: ha egy Atlanti-óceáni magasnyomású rendszer (anticiklon) észak felé tud vándorolni, akkor a jet-streamet megakasztja, ami által észak felől hideg levegő érné el Európa térségét. De ez természetesen nem állandósulna, csak esetenként történne meg. Az alábbi térképen ezt látni is fogjuk, hogy a téli szezon átlag körüli hőmérsékleteket hozna Európa nagy részére, azonban szokatlanul nagy eltérések mutatkoznak Skandinávia térségében, ami részben a La Nina jelenségnek is köszönhető.
És a szokásos téli kérdés: mennyi hó lesz? Nos, nem sokkal több mint tavaly – legalábbis a prognózis szerint. Bár Kelet-, és Délkelet-Európában pozitív eltérések tapasztalhatóak (tehát az átlagnál több hó várható), Magyarországnak csak a keleti részét érinti ez az anomália.
Összességében, enyhébb telünk lesz ismételten, amit természetesen megszakíthat egy-egy érkező hidegfront, azonban tartósságát tekintve nem lesz hosszú életű.
Következő elemző cikkünkben megpróbáljuk elmagyarázni, hogy mi az a Polar Vortex, és mi köze a téli hidegleszakadásokhoz.