Újra támad Szahara

2 héttel ezelőtt jókora mennyiségű szaharai homok került a légkörbe, ami Európa egyes részein, köztük Magyarországon is “leért” a felhőkből, illetve az eget is vöröses árnyalatúra festette. Most újra ez a felállás következik, viszont jelen esetben kicsit kellemetlenebb is lehet a történet, ugyanis az akkori csapadékmennyiség nem igazán volt jelentős, szemben a napokban érkező esőáradattal.

Az utóbbi időben egy anticiklon uralkodott Európa felett, amely viszonylag stabil időjárást eredményezett. Azonban egy mediterrán ciklon kialakulása végett vetett a stabilitásnak, és jelentős mennyiségű csapadékot fog hozni magával többek között a mi térségünkbe is. Azonban ez az időjárási minta egy hívatlan vendéget is beilleszt az egyenletbe, ami nem más, mint a szaharai por. A levegőben szálló szemcsék az előbb említett mintázat hatására először a Földközi-tenger térségébe, Közép-Európába és az Alpokba áramlanak. Majd a ciklon előrehaladásával megérkezik a Balkánon át Délkelet-Európába, érintve ezzel a Kárpát-medence térségét is.

A szaharai por haladási iránya (forrás: severe-weather.eu)

A látványos természeti jelenség a Pireneusok és az Alpok hegyvonulataiban fog már-már apokaliptikus jelleget ölteni, a narancssárgás égbolttal, és a hasonló színben pompázó havas tájakkal együtt.

Kialakulása, eredete

A szaharai porfelhő, ahogy a neve is sugallja, a Szahara sivatagából származik. Amikor légkörünk felső részén az általános szélirány dél-délnyugatról észak-északkelet felé fúj, a porszemcsék messze északra eljuthatnak az európai kontinens déli, délnyugati és délkeleti részeire. Gyakran az algériai sivatagokból származik. A porrészecskéket néha még északabbra is eljuttatják Kelet-, Nyugat- vagy Észak-Európába is.

Ha a fentebb említett légköri felállás lesz aktív a térségben, és mediterrán ciklon kialakulására van esély, akkor jön létre az, ami most is következik, mégpedig az esővel együtt a porszemcsék a földfelszínre kerülnek. Ekkor láthatunk a különböző tárgyakon, autókon (gyakran vastagabb) porréteget, illetve poros esőcseppeket. Az égbolt halványabb (illetve ködösebb) lesz és romlanak a látási viszonyok.

A szaharai homok fakó narancssárgára festette London egét (forrás: The Times)

A kialakulásuk többnyire az észak-afrikai sivatagokban, vagy azok közelében zajló zivatartevékenységekhez köthető, ami a megerősödő szél következtében felkavarja és messze fújja a porszemcséket. Persze nem csak homok, hanem több másfajta anyag is fellelhető, amit összefoglaló néven aeroszoloknak hívunk. Ezeket lebegő porként, illetve PM-ként is nevezik (PM – particulare matter / részecske). Több méretük is lehet, amelyek kb. 5-50-szer kisebbek az emberi haj átmérőjénél.

Hatása

Nagyon sok információ kering az interneten, melyek többsége összeesküvés-elméletnek tekinthető. Az állításuk szerint a porelárasztás emberi behatás következménye, amely mellé mérgező anyagokat is kevernek. Valljuk be, ez így elég nagy butaság. Viszont azt a részét nem hanyagolhatjuk el, hogy a szálló pornak élettanilag negatív hatásai is vannak. Légzési nehézségek léphetnek fel, megnőhetnek az asztmatikus rohamok esélyei is, és helyileg a levegőszennyezettségi mutatók is magasabbak lehetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.